Vágyaim

19 éves leszek,  lány vagyok. A szüleimmel egy hatalmas házban lakunk Budapest külterületén. A szüleim nagyon sokat dolgoznak, agy én rengeteget vagyok egyedül. Sokszor szórakozom azzal, hogy átkutatom a szekrényüket, a ruháikat, hátha találok valami érdekes. Nemrégiben egy igazán különleges tárgyat találtam. Formáját tekintve inkább egy dísztárgyra hasonlított, de anyagából és a mellette lévõ síkosítóból egybõl… Tovább »

Aztán tapasztaltam eleget ahhoz, hogy ma már tudjam: megbízhatok a testemben. Érdemes figyelnem és követnem a jelzéseit. Hiszen mindig ott történtek a fontos dolgok. Ott talált rám gyönyör és fájdalom, hiány és eksztázis, befogadás és elengedés. Elég idő eltelt, hogy tudjam: a szépség a tudásomban és az önbizalmamban rejlik. Hogy minden heg, ránc, forma és… Tovább »

Még ha úgy is kell töltenem a napjaimat, mintha nem vágyakoznék utána, attól még hű maradhatok hozzá és a közös emlékeinkhez. Nem számít, milyen sok időt töltünk külön, ha erős maradok. Nem szabad azon tépelődni, hogy mi nem történhetett meg közöttünk, inkább arra kell emlékezni, ami már megtörtént. Claudia Gray... Tovább »

Mostanában új játékokat próbálgatok. Úgy érzem, mindig vágytam erre, de nem volt, aki kihozza belőlem a szunnyadó sötétséget, romlottságot úgy igazán, úgy istenigazán. Soha nem gondoltam volna, hogy izgatottá válok, ha hallom a tűsarok sercegő hangját a partner bőrén vagy azt, hogy felszisszen, mert “fáj” neki. Arra meg végképp nem gondoltam, hogy ez fel is… Tovább »